Urbán Gyula: EGY ELKÉSETT LAUDÁCIÓ

Vízvári 100 hírcsík

Ha Laci Bácsit szentté avatnák, az Úr Alázatos Barkácsa lenne a neve.

Attribútumai pedig: kis kalapács, zajtalan fúró, arany lombfűrész, s egy gyémántkereszten függő imádkozó bábú lennének.

Mert itt közöttünk a piarista Vízvári Laci Bácsi az Úr állandó imitátora volt.

Állandóan teremtett.

Nem szóval, mint az Úr, hanem a két dolgos kezével.

Ó Istenem; hány karakteres báb viseli vésőinek nyomát, és hány marionett formázza örökös függőségünket ragyogó, csak az ő keze által kibogozható zsinórjaival.

Abban is különbözött a Teremtőtől, hogy ő a hetedik napon is dolgozott, s ezt a Fennenvaló nem engedetlenségnek vette, hanem mosolygó beleegyezéssel eltűrte.

Tipikus tanító volt, mint rendje többi tagjai – és cserkész, aki egyszerre búr és angol.

Mert békességre, emberségre, a teremtett világ, s az abban munkálkodó, tovább teremtő ember tiszteletére – de mindenek fölött, az érettünk kereszt-halált szenvedett isteni Fiú áldozatának hálás elfogadására tanított.

Ha az ő elvei szerint élt volna a világ, most nem kellene klímaváltozástól rettegnünk, mert minden fa és virág nevét és tiszteletét tanította nekünk. Úgy, hogy nem volt benne semmi ájtatosság – mert maga volt az élő áhítat.

Ezért tisztelte a száraz fát, a foszladozó rongyot, mert egy új, más minőségű élet lehetőségét látta bennük.

Tisztelte a mozgást, mert abban az élet megnyilvánulását látta.

Ötvenhatban azért tudott elutasító is lenni.

No nem az áldozatként itt lődörgő, ólmot okádó idegen katonákat gyűlölte, hanem a rendszert, mely becsapta őket és minket is.

Mindazonáltal hitt az újra felkelő Napban; a Hajnalban, mely minden ember életének horizontján megjelenik – és az Isten ajándékainak rendje szerint, naponta.

Ezért adták annak a piarista gimnázium hátsó traktusában működő kis elszánt csoportnak Koós Ivánnal és Balogh Beátrix-szal az AURÓRA nevet.

Sokat tanultunk tőle, s hozzánk hajoló munkatársaitól.

Rövid jelenlétük az életünkben egy egyetemmel, s egy zarándokúttal felért.

Mások lettünk – és remélem, mások is maradunk.

dig

Kategória: MBE hírek | A közvetlen link.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.