VITÉZ LÁSZLÓ ZÁSZLAJA ALATT – Komló, 2013. október 25.

Szép helyszín, igényes szervezés, ragyogó idő, október 25-én – Vitéz László zászlaja alatt –, Komlón gyülekeztek népművelő, bábos – vagy mindkettő egyszerre – szakemberek.

szalagkép_3

Halmai-Nagy Róbert (Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Megyei Irodája) köszöntőjében elmondta, hogy a NMI kiemelt feladatnak tekinti a személyiség kiteljesítésének segítését, a társadalmi beilleszkedés támogatását és a sikeres munkavállaláshoz szükséges tudás és képességek fejlesztését, melynek egyik elengedhetetlen eszköze a művészettel nevelés.

Horváth Lászlóné, a Komlói Közösségek Házának igazgatója, számára nyilvánvaló volt, hogy aznap azok gyűltek össze, akik kivételes kapcsolatot ápolnak a gyerekekkel.

Szentirmai László a MBE elnöke üdvözlő szavaiba foglalta, a művészeti nevelés nem luxus. A test művelése mellé lassan felnő a lélek és az erkölcs művelése. Idézte az oktatási miniszter előző napi gondolatait, mely szerint nézőpontváltás szükséges az oktatásban és közművelődésben. Ha meg szeretnénk őrizni értékeinket, tetőt kell húzni fölé, elkerülhetetlen a pedagógusok képzése, továbbképzése, egy ernyőszervezet létrehozása. Megkerülhetetlen a pénz – fűzte hozzá.

Kovács Hajnalka, grafikusművész, mestertanár dr. Bakkay Tiborné és Báron László nyomdokaiban lépkedve, a Kecskeméti Főiskolán tanít bábjátékot. Hangsúlyozta, hogy igen kevés a pedagógusképzésben a bábjátékra fordítható idő, tanító szakon alapképzésben nincs bábos képzés. Érdekességként hozta fel, hogy a külföldi vendéghallgatók szeretik és felveszik a bábjátékot, mitöbb magic touch-nak, mágikus érintésnek nevezték el.

Szentirmai László szakmai előadásában a bábművészet komplex személyiségfejlesztő hatását hangsúlyozta. Gyermekeink érdekében szükséges a műfaj újbóli megerősítése mind a pedagógiai munkában, mind a közművelődési intézményekben

Pilári Gábor Vajda Zsuzsával asztalosból és bölcsészből lett bábosok (MárkusZínház) Elmondta hogyan jutottak el a vándorbábosságtól a ma már Pécsen bábszínházzal rendelkező bábművészetig.  Segítségüket és színházukat ajánlottak fel a pedagógiai bábjáték felélesztéséhez, működtetéséhez.

Pályi János a kaposvári Bábszíntér művészeti vezetője és bábművésze.  A fennmaradáshoz szükséges szövetségesek megtalálására, a közösség kialakítására hívta fel a figyelmet. Biztató, hogy él a Cucorka Gyermek Bábfesztivál, amit a NMI Somogy Megyei Irodájával közösen szerveznek

Lenkefi Zoltán a békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója rávilágított, hogy a bábszínházban a munkaadó a gyermekközönség. A színház részt vesz és részt kér a pedagógusok bábos képzésében, továbbképzésében.

A szünet után jó gyakorlatként, jó példaként gyermek bábcsoportvezetők szólaltak fel.

Szirtes Józsefné (Báron Bábos Műhely, Kecskemét) a bábjáték gyógyító, nevelő, motivációs, feszültségoldó hatását, és a közösen végzett munka feletti örömteli élményt hangsúlyozta. Négy bábcsoportot vezet, 130 fős iskolából 50 gyermek bábozik. Vele volt az utánpótlást, Vass-Eysen Ábel, aki az Ifjúsági Bábszakkört mozgatja. „Nem művészeket akarunk a művészettel nevelni, de ezek a gyerekek mindenképp a „hétköznapok művészei”, szakmájuk művészei lesznek.”

Madár Péterné a pomázi ManuArt Bábcsoport művészeti vezetője. Fontosnak tartja, hogy legyen egy, a művészeti iránt elkötelezett vezető, és támogató, segítő kollégák, és egy ügyes kezű, türelmes férj. Neki mindegyik megadatott.  A bábjáték jellemformáló erejét óráról órára megtapasztalja.

Pappné Győri Tünde (Létavértes, Cifra Palota Bábcsoport) arról beszélt, hogy minden nap báboznak, és naponta megtapasztalják a bábjáték személyiségfejlesztő erejét. Két éve csatlakoztak a Géniusz tehetségprogramhoz.  „Drukkolunk az iskoláknak, hogy ne rekedjen meg a nagycsoportnál a bábjáték!” – üzente.

A debreceni Fabula Figura Családi Bábszínház részéről Kustárné Almási Zsuzsanna beszélt a bábjátékkal való találkozásukról, a bábjáték lehetőségeiről a bibliai és szakrális történetek feldolgozásában. Református lelkész házaspárként, két éve működtetik csoportjukat, ez alatt sok nyitott szívvel találkoztak, sok helyre hívják őket.

Puhl Márta a prügyi iskolában tanító, gyógypedagógus. Hátrányos helyzetű gyerekekkel játszik bábjátékot. Az iskola 270 tanulójából 60-65 gyermeket tudtak a bábművészet bűvkörébe vonni.  Indokoltnak tartaná, ha már első osztálytól játszhatnának bábjátékot a gyerekek, órarendi órákon. Szerinte elképzelhető lenne a mindennapi testnevelés rovására is, hiszen ott a legtöbb családban nincs tv, nincs számítógép, a gyerekek udvari, mozgásos játékokkal töltik a szabadidejüket. A nemes kultúrához azonban csak így kerülhetnek közelebb.

A konferencia ideje alatt rögtönzött bábkiállítással is bemutatkoztak a csoportok, valamint Czukor Cecília komlói óvónő, textiljáték- és bábkészítő.

A résztvevők egy velős üzenet megfogalmazásával zárták a délutáni szabad, kerekasztal tanácskozást.

T. Bíró Éva
MBE titkár

Kategória: MBE hírek, Rendezvényarchívum | A közvetlen link.

2 hozzászólás a(z) VITÉZ LÁSZLÓ ZÁSZLAJA ALATT – Komló, 2013. október 25. bejegyzéshez

  1. bohus mária szerint:

    Nagyon örülök ,ha a bábozásról és a pedagógusok bábképzéséről beszélgetnek bábot kedvelő és művelő emberek. Bízom benne ,hogy sok pedagógus kollega él majd a lehetőségekkel.
    Jó munkát és jó egészséget kívánok!

  2. Tömöry Márta szerint:

    Nagyszerű, hogy vannak még akik fontosnak érzik a gyerekbábozást!
    Remélem mindenki kapott egy nagy adag bábos vírust.
    Terjesszétek a járványt! Sokasodjatok!
    Márta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.